Thursday, 28 May 2015

 

Here is the pictures of Bartók & Saygun Meetings / 1
"Melodic Responses" concert. It was a great event with wonderful audience who was there by their heart. Was enjoyable concert for everyone.... We felt that how audience lived with us together moment by moment during the concert. At the end of the night the message spread on air: "LET THE MUSIC SPEAK"
Thank you to all who was there in person and who was there with their thoughts!
                                                                          Best Wishes!



19.05.2015

Paylaş:
Budapeşte’de özel bir gece
I. Bartók & Saygun Buluşmaları





20. yüzyıl bestecilerimiz Béla Bartók ve A. Adnan Saygun’un halk müziğinin klasik müzikle buluşması ve yaygınlaştırılması yönünde birlikte gerçekleştirdikleri çalışmalar, bestecilerin yarattıkları eserler ve beraberce Anadolu’da yaptıkları araştırmaların sanatsal ve kültürel yansımaları; Türkiye ve Macaristan arasındaki ikili kültürel ve sanatsal diyalogun gelişmesi ve bu ilişkilerin geleceğe taşınması yönündeki önemini ve güncelliğini korumaktadır.

Béla Bartók ve A. Adnan Saygun ilişkisinin günümüz toplumlararası sanat ve kültür dünyasında yaşatılması ve bu ilişkinin geleceğe taşınması amacıyla 22 Mayıs 2015 Cuma akşamı saat 7’de, Budapeşte’deki Béla Bartók Anı Evi’nde Bartók ve Saygun Buluşmaları’nın ilki gerçekleştirilecek.

Budapeşte’de yaşayan mezzo-soprano sanatçımız Tulu İçözü ile Béla Bartók Anı Evi’nin müdürü, değerli piyanist, org sanatçısı, müzisyen ve eğitmen Csaba Király, bu özel gecede Bartók, Saygun, Cemal Reşit Rey ve Aydın Karlıbel’den eserler seslendirecek.

Türkiye ve Macaristan klasik müzik camiasında çalışmalarıyla yakından tanınan müzikolog, araştırmacı, yazar Dr. János Sipos’un açılış konuşmasını gerçekleştireceği gecenin detaylı konser programı aşağıdaki gibidir.

KONSER PROGRAMI
Melodical Responses – Melodik Yansımalar

Béla Bartók: Sekiz Macar halk şarkısından bölümler
No. 1 - Adagio / No. 2 - Andante / No. 3 - Allegretto
Ahmet Adnan Saygun: 10 Halk Türküsü Op. 41’den bölümler
Nazlı Osman / Güvercin / Mavilim
Béla Bartók: Bulgar Ritminde 6 Dans (piyano solo)
Cemal Reşit Rey: Köroğlu
Ahmet Adnan Saygun: Yunus Emre Oratoryosu’ndan Alto Arya
Király Csaba: Bartók stílinde piyanoda emprovizasyon
Aydın Karlıbel: Serenler, Serenler
Béla Bartók: Transilvanya’da Bir Akşam
Tulu Içözü - Csaba Király: Bir Türk Motifi’ne Şan-Piyano Emprovizasyonu


 
Tulu İçözü (mezzo-soprano)
1978’de İstanbul’da doğan mezzo-soprano Tulu İçözü, 1988 yılında Mimar Sinan Üniversitesi Devlet Konservatuvarı Yaylı Çalgılar Bölümü’nde, keman öğrencisi olarak tam zamanlı eğitim almaya başlamış, ilk şan derslerini bas sanatçısı Ayhan Baran’dan almış, 15 yaşındayken mezzo-soprano olarak Prof. Mesut İktu şan sınıfı öğrencileri arasına girmiştir. 3 yıllık lise eğitimini de kapsayan 7 yıllık şan bölümü eğitimini 2001’de bitirerek, Mimar Sinan Üniversitesi Devlet Konservatuvarı’ndan mezun olmuştur. Prof. Mesut İktu ile yüksek lisans programı kapsamında Lied Yorumu ve Stil Bilgisi öğrenimi gören İçözü, ünlü Macar soprano Éva Marton ve İngiliz kontrtenor Nicholas Clapton’un yanı sıra, tenor Boldizsár Keönch, koloratur-soprano Magda Nádor ve soprano Krisztina Laki’nin çalışma atölyelerinde aktif katılımcı olarak bulunmuştur.

1999-2004 yılları arasında İstanbul Devlet Opera ve Balesi’nde görev alan sanatçı, 2003’te Ferenc Liszt Müzik Akademisi’ne kabul edilmiştir. 2005’te Giovanni Cantanti Lirici ve Pavorotti Yarışmalarının birincisi tenor, Prof. Gulyás Dénes’in öğrencisi olarak Opera Ana Sanat Dalı’nda Full-Time statüsünde ihtisas yapmaya ve akademi diplomasını edinmeye hak kazanmıştır.

2003’ten beri Macaristan’ın Budapeşte kentinde yaşayan sanatçı, geçtiğimiz 12 yıl süresince: International Merlin Theatre, Trafó House of Contemporary Art, Liszt Museum Chamber Hall, French Institute, Bartók Memorial House, Hungarian Radio Marble Hall ve MÜPA- Palace of Arts – Glass Hall başta olmak üzere Macaristan ve Budapeşte’nin seçkin Tiyatro ve konser salonlarında konser ve performanslar sergilemiştir.

2013 Ağustos ayında (Macar) Szervánszky Quartet eşliğinde Apollon Tapınağı’nda Türkiye seyircisiyle buluşmak ve “Gün Batımı” konseri vermek üzere 13. Side Uluslararası Kültür ve Sanat Festivali’nden davet almış; 2014’te Trafó, Modern Sanatlar Merkezi’nde (Budapeşte) ParaDOGMA “Köztes Tér” adlı eserle Otizm tanısı konanların yanı sıra, bedensel ve diğer zihinsel engelli şahıslara müzik ve dans terapisi uygulamıştır. Mart 2014’te Macaristan’ın Prima ödüllü yaylı sazlar dörtlüsü Accord Quartet eşliğinde Budapeşte’de konser veren sanatçı, 2016’da Budapeşte’nin yanı sıra, Paris ve Viyana şehirlerinde gerçekleştirilmesi beklenen solo konser ve performanslarıyla çalışmalarına soluksuz devam edecektir.

















Csaba Király (piyano)

1965 yılında doğan Macar piyanist, Ferenc Liszt Müzik Akademisi’nin org ve piyano bölümlerinden solist sanatçı olarak olmuştur. Öğrenim yılları boyunca kendi yaş grubunda açılan tüm ulusal yarışmalarda birincilik ödülüne layık görülen Király, sahip olduğu özel yetenek sayesinde adını duyurmuştur. Macaristan’daki konserlerinin yanı sıra neredeyse tüm Avrupa ülkelerinde konserler vermiş; Amerika Birleşik Devletleri, Kanada, Japonya, Güney Kore, Mısır ve Hindistan büyük başarılara imza atmıştır. Sanatçının repertuvarı Barok’tan Çağdaş’a geniş bir müzik yelpazesine sahiptir. Bach, Beethoven, Liszt ve Bartók’un solo eserlerinin yanı sıra, modern eserler de konser programlarında göze çarpan bir rol oynar.

Doğaçlama repertuvarının karakteristik bir açısıdır. Sanatçı temel doğaçlama bilgisini müzik öğretmeni Maria Apagyi’den Komlo’da aktif katılımcı olarak yer aldığı Artistik Çalışma Atölyesi’nde edinmiştir. Yaptığı sayısız uyarlama Csaba Király’ın müziğe besteci yönüyle de yaklaştığının göstergesidir. Kendisi Macaristan, Batı Avrupa Ülkeleri, Japonya, Çin, Güney Kore ve Amerika’da çalınmak üzere kayda değer sayıda org transkripsyonu yazmış, koral ve orkestral çalışmalarda bulunmuştur. Csaba Király, yaratıcı çalışmalarında zorlu hedeflere ilgi duymuş, enerjisini bu hedeflerden almıştır.

Liszt ve Bach’ın org için yazılmış tüm eserlerini, Mozart, Beethoven ve Schubert’in piyano sonatlarını ve Béla Bartók’un tüm piyano eserlerini defalarca çalmıştır. 2001 yılından beri 100 konser gerçekleştiren Király, son yıllarda konser repertuvarına Liszt’in tüm piyano eserlerini de eklenmiştir. Sanatçının Liszt, Piyano-Org albümü Macaristan’da 2001 yılının Klasik CD’si olarak seçilmiş ve Gramofon ödülü almıştır. 2003’te çalışmalarından ötürü Ferenc Liszt ödülüne layık görülmüştür. 2005’te Ferenc Liszt anısına kendisinin de juri üyesi olarak yer aldığı I. Pécs Uluslararası Piyano Yarışması’nı düzenlemiştir. 2004’te genel sekreter seçildiği Ferenc Liszt Derneği’nin 2013’te Başkanı olmuştur.

Sanatçı yıllar boyunca Budapeşte, Ferenc Liszt Müzik Akademisi’nde piyano hocası olarak eğitim vermiştir. 1997-1998 yılları arasında Güney Kore, Taegu-Hyosung Üniversitesi’nde misafir org hocası olarak bulunan Király, 2002’den beri Piyano Bölümü’nün Başkanı olduğu Pécs Üniversitesi, Müzikal ve Görsel Sanatlar Fakültesi, Müzik Enstitüsü’nün piyano ve org bölümlerinde profesör olarak eğitmenliğini sürdürmektedir. Király 2014 yılından beri Budapeşte, Béla Bartók Anı Evi’nin müdürüdür.

Óriások találkozása a Bartók Béla Emlékházban

/ 2015.05.21., csütörtök 16:10 /
 
Dallamok és kultúrák találkozása: ebben ragadható meg a Bartók Béla Emlékház péntek esti komolyzenei koncertje, amelyet a 20-ik század két kiemelkedő zeneszerzőjének, Bartók Béla és Ahmed Adnan Saygun közös munkásságának szentelnek. "A népzenegyűjtés ikonjainak 1936-os egymásra találása hatalmas lendületet adott a magyar és török művészeti és kulturális párbeszédnek, a koncert ez előtt kíván tisztelegni" – mondta el a Válasz-hu-nak a hangverseny egyik előadóművésze, Tulu Icözü mezzoszoprán török énekesnő, aki Király Csaba, Liszt-díjas zongora- és orgonaművésszel közösen lép majd fel.
Király Csaba és Tulu Icözü
"A Bartók és Saygun találkozások koncert egy programsorozat része azzal a céllal, hogy bemutassuk a két alkotó együttes gyűjtésének eredményeit, kapcsolatuknak a két kultúrára gyakorolt fontosságát – mondta a 37 éves művésznő, aki egyben a hangverseny ötletgazdája is. Így esett a választása Király Csabára, a Bartók Emlékház igazgatójára, mert  - mint fogalmazott – ezt a koncertet csak egy olyan helyszínen érdemes megrendezni, ahol Bartók szelleme él. Tulu Icözü, aki 1990-ben zeneakadémiai hallgatóként személyesen találkozott Saygunnal, 2003-ban kezdte meg tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneakadémián, és ekkor kezdett komolyabban foglalkozni Bartók munkásságával.
"Mesterem, Gulyás Dénes adott először kezembe magyar népdalokat, amiket eleinte nagyon nehéz volt megérteni, de a magyar táj, az emberek és a kultúra fokozatos megismerésével teljesen magamévá tettem és megszerettem őket" – mondta a 13 éve Magyarországon elő operaénekesnő. Tulu Icözü kiemelkedően fontosnak tarja a két zeneszerző együttműködését, amely a népzenének a klasszikus zenével történő egymásra találásában öltött testet. Bartók és Saygun közös munkássága az 1936-ban Anatóliában közösen véghezvitt gyűjtésük művészi és kulturális visszhangjai a Törökország és Magyarország közötti kétoldalú, kulturális és művészi párbeszéd fejlődését, valamint e kapcsolatok jövőbeni jelentőségének fontosságát hangsúlyozzák.
A programon a két neves zeneszerző alkotásai mellett Cemal Reşit Rey, Aydın Karlıbel török zeneszerzők művei lesznek hallhatók, a legizgalmasabb részt pedig a végére tartogatják: Király Csaba Bartók stílusában életre hívott improvizációját követően Içözü és a zongoraművész közösen improvizálnak majd egy török témára.
A koncert expedíció Bartók és Saygun zenei világába, egyben élő példa együttműködésük jelentőségére, s nem utolsósorban kortárs komolyzenei reflexió, amelynek folytatását 2016-ra tervezik.
http://valasz.hu/kultura/oriasok-talalkozasa-a-bartok-emlekhazban-112843

Tuesday, 12 May 2015






Szerelmes lettem ebbe az országba.”

tuluTulu Içözü török operaénekesnőt először a komolyzene iránti elköteleződése hozta Magyarországra egy workshop alkalmával, 2002-ben. Később a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémia hallgatója lett, ahol 2007-ben fejezte be zenei tanulmányait. Az itt eltöltött évek alatt megszerette Magyarországot, ahol közel 13 éve él. Tulu Içözüvel beszélgettünk a Bartók Béla és Ahmed Adnan Saygun találkozását feldolgozó koncertjéről, valamint magyarországi mindennapjairól.
Bartók Béla és Ahmed Adnan Saygun
Bartók Béla 1936-ban utazott Törökországba, ahol az Ankarában eltöltött napok után tíznapos népdalgyűjtő útra indult Osmaniyébe. A gyűjtés során az ankarai konzervatórium két zeneszerző tanára, Necil Kâzim bej és Ulvi Cemal bej kísérte, valamint Ahmed Adnan Saygun – aki a török népzene komolyzenében történő alkalmazásával tűnt ki és vált a világ egyik legelismertebb török zeneszerzőjévé.
Bartók Béla és Ahmed Adnan Saygun a sikeres kutatómunkát – összesen 14 faluban 27 énekest és hangszerjátékost sikerült felvenni, így a teljes anyag 87 dallam – követően is baráti kapcsolatot ápoltak. Mindketten a népzenei alapokon nyugvó komolyzene megteremtésén és népszerűsítésén dolgoztak. Érdekesség, hogy Saygun felesége is magyar volt, így a szakmai szálakon túl érzelmi kötelék is fűzte Magyarországhoz.
A művészet átível az időn
Tulu Içözüvel beszélgetni olyan, mintha kilépnénk a sokszor emlegetett depresszív magyar valóságból, és belépnénk egy kiegyensúlyozottabb és szeretettelibb másik világba. Miközben a zenéről, művészetről és a népek közti barátság ápolásáról beszél, lelkesedése azt az érzetet kelti, hogy minden lehetséges és elérhető az életben, amire tiszta szívből vágyunk és mások számára is értéket képviselhet.
Találkozásunk apropója a Bartók Béla emlékházban 2015. május 22-én megrendezésre kerülő Bartók és Saygun találkozások / 1 című koncert, melyen a két neves zeneszerző művei mellett Cemal Reşit Rey, Aydın Karlıbel szerzeményei is felcsendülnek majd. Az est érdekessége, hogy Király Csaba, Bartók stílusában életre hívott zongora improvizációját követően, Tulu Içözü és Király Csaba közösen improvizálnak majd egy török témára.
Içözü a beszélgetésünk során többször kiemelte a múlt eredményeinek jelentőségét és hatását a jelenre. „Ha Bartók és Saygun nem alkottak volna a múltban, akkor mi most nem beszélgetnénk itt a jelenben. Egy ember nem hiába él, hanem célja van. Nem jó ezt elfelejteni, mert ha elfelejtjük, akkor egy ág megszűnik.”- fejtette ki, amikor arról beszélgettünk, hogyan alkot egyetlen végtelen ívet minden korábban megkezdett munka, eredmény, újítás vagy éppen maga a művészet.
„A Bartók és Saygun találkozások sok mindenről szól, nem csupán egy koncert. Olyan mintha a hátam mögött két nagy hegy állna, az egyik Bartók, a másik Saygun”- mesél a koncerthez fűződő érzéseiről. Fontos kiemelnünk, hogy a Bartók és Saygun találkozások / 1 elsősorban Tulu Içözü kitartásának köszönhetően valósulhat meg. A koncert ötletét éveken át gondozta magában mindaddig, míg valósággá nem vált.
„Nagyon harcoltam, hogy művész legyek.”
Tulu Içözü a zene iránti rajongása már gyerekként megmutatkozott. Ötévesen saját zongorát szeretett volna, miközben gyakran hallgatta szülei Beethoven szimfóniák lemezét. A szülei nem ellenezték, hogy művésszé váljon, de csak tíz éves korában, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a vizsgák és a zene nélküli tantárgyak nem kötik le az érdeklődését, tették fel neki komolyan a kérdést: „még mindig zenész szeretnél lenni?”. „Igen-igen.” – hangzott a válasz. Az akkori mosoly még mindig ott bujkál az arcán, miközben meséli történetét. Az elhangzott „igen” után egyenes út vezetett a Zeneakadémiára és a művészet világába.
„Szerelmes lettem ebbe az országba”
Az elmúlt több mint tíz év során kiválóan megtanult magyarul. Időnként elgondolkodik egy-egy kifejezésen, de gazdag szókinccsel fejezi ki magát. Az interjú végéhez közeledve szóba került Magyarország, az ittlét, az identitás és a kultúrák közti párbeszéd indításának igénye.
Amikor először Magyarországra érkezett nem gondolta, hogy sokáig fog maradni. „Nem akartam olyan országban élni, ahol nincs tenger.”- meséli viccelődve a kezdetekről. Magyarország mégis belopta magát a szívébe az itt eltöltött tanulmányi ideje alatt, és végül a maradás mellett döntött: „Én szerelmes lettem ebbe az országba, de tanulnom kellett. Magyarország olyan, mint egy kincstartó doboz, amiben a kincs benne van, de kívülről nem látszik. Ki kell nyitni, hogy láthatóvá váljon. Tudom, hogy más országból és más kultúrából származom, ezért nekem más kulcsom van. De a doboz ismer engem és én is ismerem őt. Közeledünk egymáshoz és ő megmutatja, milyen jó részei vannak és milyen más részei vannak. Meg kellett tanulnom a kultúrát – én beleadtam az én részeimet, ő is az övét, kölcsönösen tiszteljük egymást.”
Içözü szerint az emberek egymás iránti nyitottságát a művészet könnyen felszínre hozza. A művészet közvetítésével politikától és előítéletektől mentesen, tiszta lélekkel közeledhetnek egymás felé az emberek, függetlenül attól, milyen kultúrából jöttek. Saját szavaival így foglalta össze a művészet spirituális szerepét az életünkben: „Az országok emberekből állnak, akik lélekkel rendelkeznek. Számomra a művészet az élet lelke. Úgy tekintek a kultúrákra, mintha más-más lelkek lennének. Mindegyikhez úgy állok hozzá, hogy van bennem tisztelet és szeretet irántuk, és ezt várom el tőlük vissza, így kezdődik a kulturális kapcsolat, amihez hozzájön még egy művészeti kapcsolat is. Én a művészetben fejezem ki magam, amiben folyamatosan képezem és képezni fogom magamat. Amikor a művészetről indulunk, akkor tisztán lélekből indulunk egymás felé, ez egy igazi lelki kapcsolat, ezért szeretném a művészeti kapcsolatokat erősíteni.”
Kristóf Ágota – Türkinfo
bartok-saygun-meghívo-magyar
bartok-saygun-meghivo-angol



 http://turkinfo.hu/2015/05/06/szerelmes-lettem-ebbe-az-orszagba/